Maros-Torda vármegye, 1876. dec.-1918. dec. és 1940. szept.-1944. okt.: közigazgatási terület Erdélyben. - É-on Beszterce-Naszód vm., K-en Csík és Udvarhely vm., D-en Udvarhely, Kis-Küküllő és Torda-Aranyos vm., Ny-on Torda-Aranyos, Kolozs és Beszterce-Naszód vm. határolta. Ter. 4169 km², székhelye tvhat. jogú városként Marosvásárhely. - Az 1876:33. tc. alakította ki →Maros székből, Marosvásárhely központtal, a →Naszód vidékhez tartozott Marosoroszfaluval és Monosfaluval, →Torda vármegye K-i feléből Szászrégen központtal és →Kolozs vármegye K-i végének Felsőrépa, Kisnyulas, Mezőszentmárton, Nagyerecse, Nagyölyves községeiből. - Az 1890:18. tc. a két Naszód vidéki községhez tartozott havasokat Beszterce-Naszód vm-hez csatolta. - 1910: Marosvásárhely tvhat. jogú (25. 517 fő) és Szászrégen (7.310 fő) rendezett tanácsú városában, a marosi alsó járás 48, a marosi felső járás 42, a nyárádszeredai járás 48, a régeni alsó járás 41 a régeni felső járás 25 falujában 194.072 fő, össz. 253.222 fő élt. Ebből 144.740 (57,2%) m., 14.296 (5,6 %) ném., 88.117 (34,8%) oláh, 6069 (2,4%) egyéb [főként cigány] nemzetiségű - 34.315 r.k. (13,6%), 65.907 g.k. (26%), 91.637 ref., 12.358 ev., 8834 unit., 32.022 g.kel., 8141 izr., 8 egyéb vall. - 1918. XII: egész ~t az oláhok megszállták, a →trianoni béke Ro-nak adta, mely Maros megye néven némileg módosított ter-tel közig. egységként megtartotta. A II. →bécsi döntéssel ter. nagyobbik felét Marosvásárhely tvhat. jogú, Szászrégen megyei jogú várossal, 14 nagy és 219 kisközséggel (össz. 234 településsel) visszacsatolták Mo-hoz, melynek határvm-je lett. Az újjászervezett ~t kiegészítették az 1918: érvényes beosztás szerint az erdőszentgyörgyi járásbeli Bordos, Csöb, Rava, Székelyszállás, Székelyvécke és Szentdemeter közs-ekkel, melyek Udvarhely vm-hez; az erdőszentgyörgyi járásbeli Balavásár, Kiskend, Kórod és Nagykend, s a marosvásárhelyi járásbeli Kisteremi, Nagyteremi és Teremiújfalu közs-ekkel, melyek Kis-Küküllő vm-hez; a mezőbándi járásbeli Mezőkirályfalva, Mezőörményes, Septér, a régeni alsó járásbeli Mezőszentandrás, a régeni felső járásbeli Bátos, Dedrád és Dedrádszéplak, valamint a tekei járás összes közs-eivel, melyek Kolozs vm-hez tartoztak. Így ~t az erdőszentgyörgyi (23 falu, 22.841 fő), a maros alsói (35 falu, 30.880 fő), a marosi felső (32 falu, 24.781 fő), mezőbándi (15 falu, 20.450 fő), nyárádszeredai (43 falu, 33.062 fő), régeni alsó (36 falu, 45.596 fő), régeni felső (27 falu, 44.901 fő) és a tekei járás (22 falu, 23.202 fő), Szászrégen vm. jogú város (10.165 fő) és Marosvásárhely that. jogú város (44.893 fő) alkotta. - 1944 őszén a szovjet csapatok elfoglalták, 1945. I. 20: a →moszkvai fegyverszünettel ismét rumén közigazg. alá került, 1947. II. 10: a →párizsi béke meghagyta Ro-nak, mely visszaállította az II. →bécsi döntés előtti állapotot. - Népessége 1941: 256.160 + Marosvásárhely 44.933 fő, ebből 143.041 + 42.087 m. nemzetiségű, [143.987 + 42.435 m. anyanyelvű] - 10.406+378 ném. - 16+11 tót - 93.010+1756 oláh - 78+7 ruszin - 2+2 horvát, 1 bunyevác, 8+6 szerb, 7621+114 cigány, 1868+514 zsidó - 144+57 egyéb és ismeretlen nemzetiségű - 34.395 + 13.127 r.k., 66.951+2433 g.k., 95.204+20.122 ref., 10.776+779 ev., 8669+1837 unit., 34.206+838 g.kel., 635+43 bapt., 4737+5693 izr., 687+61 egyéb és ismeretlen vallású. 88

Deésy Zoltán: Maros-Torda vm. 1897-ben. Marosvásárhely, 1898. - Barabás Endre: Maros-Torda vm. leírása. Bp., 1907. - M. stat. évkv. 1910. 1912:422. - Mo. 1910. é. népszámlálás. 1912:860. - Edelényi 1928:688, 696. - Új Idők lex. IX:3912. - M. stat. zsebkv. 1943. 1944:48. - Az első mo-i népszámlálás 1960:368. - Györffy III:325. - Vofkori 1996:68. - Varga E. 1998:29.